Szülők szerepe a pályaválasztásban

Pályaválasztásunkat, karriertörténetünket számos döntésünk alakítja, melyek összességében elvezetnek életünk egy adott pillanatában meghozott pályaválasztási döntésünkhöz. Pályánk tulajdonképpen mi magunk vagyunk, alakulása belőlünk ered. Mint más életterületeinket, ezt is a világ történéseire adott válaszaink formálják.

Kutatások igazolják, hogy a pályaválasztást meghatározó tényezők közül szignifikáns hatással bír a szülők, tanárok, barátok, véleménye. Míg a barátok hatása leginkább a jellemző viselkedésformák választásában mutatkozik meg, a jövőbeli életcélok megfogalmazásakor a szülők hatása az erősebb.

A szülők, családok – a gyermek karriercéljaira adott reakcióik által – erősen hatnak a gyermek karrierfejlődésére. A gyermek karriercéljaira adott reakciók a szülő és a gyermek közötti kommunikációban nyilvánulnak meg, ezért ebből a szempontból is lényeges a szülő és a gyermek közötti kommunikáció minősége, rendezettsége. Döntő jelentősége van a szülő és serdülő gyermeke közötti kommunikációnak, hiszen ez segíti a megfelelő pályaválasztási célok kitűzését, a tervek megvalósításához szükséges stratégia kialakítását.

Elmondható, hogy a szülői háttér, a szülői támogatás megléte, a szülők igyekezete a gyermek fejlesztésére hatással vannak a fiatal jövőbeni karrierterveire, továbbtanulási terveire. A szülői figyelemnek, annak, hogy a szülő mennyire követi a gyermek iskolai előmeneteli és kortárskapcsolati útját nagy jelentősége van. Természetesen a figyelem mellett a tervek megvalósításához nyújtott szülői támogatás is elengedhetetlen.

A vélemények azonban eltérhetnek, gyakran mást szeretne a gyermek és mást a szülő, a segítés összeütközést is jelenthet a fiatal autonómiaigényével. A szülői segítség tehát olykor nyomásként hat, hiányát viszont a támogatás hiányaként élheti meg a fiatal. A direkt irányítás, szülői nyomásgyakorlás ebben az esetben sem célravezető. Gyakran találkozni olyan felnőttel, aki szülői nyomásra választott foglalkozást, de a választott pályát sohasem érezte magáénak, nem vált hivatásává, nem lelte benne örömét.

A fiatal pályaválasztási céljaira, döntéseire többféle módon lehet hatást gyakorolni. Lehetőséget lehet adni arra, hogy a fiatal sokirányú tapasztalatot szerezzen, kipróbálhassa magát, ezáltal érdeklődés formálódjon benne a különféle pályák iránt. Ennek során a szülő és gyermeke közösen is megtapasztalhatja, miben tehetséges a gyermek, mi kelti fel leginkább érdeklődését. A szülő támogathatja gyermeke érdeklődési körét, csiszolhatja képességeit, adottságait, de a döntést mindig a pályaválasztás előtt álló gyermeknek kell meghoznia. Meglehet, hogy a pályaválasztási döntést követően lesznek kudarcok, vargabetűk, változtatások. Mindezek azonban a fiatal választásai és tapasztalatszerzési forrásai lesznek, ő vállalja az esetleges korrekciót és a sikereket is magáénak könyvelheti el.

A pályafejlődés érdekében nyújtott szülői segítségnek leginkább a tájékozódás, az információk megszerzése, továbbá a tervezés terén van szerepe. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a fiatal pályafejlődésére hatást gyakorló családi tényezőkről sem. Ezek között egyrészt megemlíthetjük a szülők végzettségét, szocioökonómiai státuszát, másrészt a családi folyamatok különböző aspektusait. Gondolhatunk itt a családi kapcsolatok távolságára - közelségére, a gyermekkel kapcsolatos elvárásokra, a gyermek támogatására, a szülők részvételére az gyermek iskolai életében, vagy a választandó pályával szembeni családi elvárásokra.

A család tehát elsősorban, mint értéket, normát közvetítő közeg jelenik meg a pályaválasztási döntéshozatal során, mellyel lehet azonosulni, vagy akár távolságot tartani, hatása azonban mindkét esetben elvitathatatlan.

SZÉCHENYI 2020