Meghatározó tényezők a pályaválasztásban
Kétségtelen, hogy a pályaválasztás időszaka az egyéni életút egy meghatározó, nehéz szakasza. A családi háttér, a köznevelési rendszer, a pályaismeret, a munkaerő-piaci szükséglet, a társadalom strukturálódása egyaránt szerepet játszanak a pályaválasztási döntés meghozatalakor, de nagy jelentősége van a pályaválasztás előtt álló egyén személyiségbeli sajátosságainak is.
A mai gyermekek érdeklődése, habitusa, fejlettsége lényegesen különbözik a megelőző generációkétól, mégis általánosságban elmondható, hogy a gyermekek hat és tizenkét éves koruk között nem rendelkeznek komoly pályaválasztási elképzelésekkel. Ebben az időszakban megalapozódik viszont a teljesítmény iránti szükségletük, mely döntő jelentőségű a későbbiekre nézve.
A személyiségfejlődés során a fiatal ismeretekkel gyarapszik, önismerete fejlődik, attitűdök, érdeklődési körök formálódnak, általános és specifikus képességek mutatkoznak meg. A fejlődési folyamat előrehaladtával az egyén a kora ifjúkorban ér el arra a szintre, hogy további életútját – gyakran az egész további életét – befolyásoló felelősségteljes döntéseket hozzon. Ez a kritikus időszak a középiskola kiválasztásához kötődik.
Nagyon fontos a pályaválasztás során, hogy a fiatal tisztázni tudja magában saját szándékait, érdeklődését, igényeit, valamit reálisan lássa, hogy alkalmas-e egyáltalán az adott pályára. Mindezekhez megfelelő önismeret szükséges. Kérdéses azonban, hogy egy érettségi előtt álló fiatal életkorából, addigi tapasztalataiból adódóan mennyire lehet birtokában a pályaválasztáshoz szükséges önismeretnek, mennyire rendelkezhet valós képpel fizikai pszichológiai és fiziológiai pályaalkalmasságáról.
Donald E. Super szerint 15-18 éves kor közötti szakaszt a felfedezések időszaka, amikor a fiatal optimális esetben kipróbálja magát az iskolában, a szabadidőben, tanfolyamokon, szakkörökön, edzéseken, esetleg alkalmi munkák során. Önismerete tehát saját élményéből, önmegtapasztalásából fakad. Hozzávetőlegesen 18-21 éves kor körül a fiatal önelképzelése már szakmai téren is realizálódik. A sikeres pályaválasztási döntés meghozatalához tehát elengedhetetlenül szükséges, hogy a fiatalnak lehetősége legyen magát kipróbálni az érdeklődési körének megfelelő legkülönfélébb helyzetekben, saját képességeinek, hatóerejének megtapasztalásán keresztül pedig mind teljesebb önismeretre szert tenni.
Mindezek mellet a pályaválasztással kapcsolatos önismeret formálásában jelentős szerepük van a szülők, pedagógusok, szakértők reális, de mindig az erősségekre és a lehetőségekre koncentráló, véleményének is. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a formálódó önismeretre hatást gyakorló felnőttek, szakértők valóban ismerjék a fiatalt. A megismerésnek természetesen számos formája, technikai eljárása rendelkezésre áll, legnagyobb jelentősége mégis a megismerésre szánt időnek, az elfogadó légkörnek, értő figyelemnek van.
A pályaválasztási döntés kialakításában a család befolyása jelentős. Szerepe van a szülők nevelési stílusának, a szülők végzettségének, a család értékrendjének, a gyermek családban elfoglalt helyének. A pályaválasztás előtt álló fiatal még nem rendelkezik megfelelő munkatapasztalattal és információval. A szülő szerepe itt elsődleges. Segíteni tud gyermekének a legmegfelelőbb lehetőségek feltérképezésében, figyelembe véve egyrészt a gyermek alkalmasságát az adott pályára, valamint a munkaerő-piaci szükségletet is. A szülő műveltségének tartalma, annak színvonala megjelenik a gyermekével kapcsolatos elvárásokban, hisz a szülő saját bőrén tapasztalja a képzettség fontosságát, a többnyelvűség igényét, az élethosszig tartó tanulás szükségességét. Itt kell azonban megjegyezni, hogy bár a gyermek, fiatal pályaválasztási döntésében alapvető jelentőséggel bír a család befolyása, a felkészülés tudatos irányítása elsősorban az iskola feladata.
Az egyén képességstruktúrája pályaválasztását meghatározó tényező. A különböző pályák eltérő képességstruktúrát kívánnak. A képesség olyan sajátosság, mely valamely cselekvés sikeres végrehajtását biztosítja. A képességek különböző fajtáinak együttműködése segíti a mindennapi tevékenységek, a munka sikeres végrehajtását. A képességek, melyek egymással szoros kapcsolatban vannak, meghatározott hierarchikus viszonyban állnak egymással. Az egyes képességek fejlettségi szintje befolyással lehet a pályairány kialakulására, így például ha valakinek a mentális képességek közül a számolási készsége kimagasló, sikereket ér el matematikában, valószínűleg a reálpályák iránt fog inkább érdeklődni a pályaválasztás során.
Az adott pályához szükséges képességstruktúra azonban önmagában, a pályának megfelelő érdeklődés hiányában, nem elegendő a sikeres pályaválasztáshoz. Elmondható, hogy minél intenzívebb az érdeklődés az adott pálya egyes témakörei iránt, annál valószínűbb a sikeres pályaintegráció megvalósulása. Átmenetileg ugyanis lehetséges érdeklődés nélkül is sikeres munkát végezni, hosszú távon viszont az érdeklődés hiánya azt okozhatja, hogy a dolgozó és a munka között nem jön létre a pályacél megvalósulásához szükséges kapcsolat.
Végül, de nem utolsósorban nem szabad megfeledkeznünk a sikeres pályaválasztási döntés egyik kulcskérdéséről, a pályaismeretről. A helyes pályaválasztási döntések feltétele, hogy a fiatalok megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a különféle pályákról. Ez azonban nem lehet csupán az egyes pályákra vonatkozó információk laza halmaza, hanem élő, alkalmazható ismeretanyagnak kell lennie. A pályaismerethez kapcsolódik annak a gazdasági igénynek az ismerete, amely a munkaerő-gazdálkodás függvényében befolyásolja a fiatalok pályaválasztási döntéseit. Figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy a különböző sikerszakmák iránti nagyobb érdeklődés hatására előfordulhat, hogy csökken a szakemberszükséglet, mire a fiatal megszerzi az adott pályához szükséges végzettségeket.
A pályaválasztási döntést követő korszak a szakmai felkészülésről szól. A fiatalok a képzés során kapnak teljes képet a választott pályáról, felvetődik a kérdés, vajon tényleg jól választottak-e pályát, valóban ezt akarják-e csinálni. Ebben az időszakban gyakran sor kerül az eredeti pályaválasztási döntés módosítására. A pályaválasztási döntés tehát nem mindig jelent visszavonhatatlan döntést, az elkövetkező iskolaéveket azonban nagymértékben meghatározza, így meghatározó szerepe van a fiatal későbbi életútjának kijelölésében.
